Város Bruck an der Leitha
Címer	Ausztria térképe
Alapadatok
Ország:	Ausztria
Tartomány:	Alsó-Ausztria
Politikai kerület:	Bruck an der Leitha
Rendszám:	BL
Terület:	23,69 km²
Koordináták:	♁48° 2′ É, 16° 47′ KKoordináták: 48° 1′ 32″ É, 16° 46′ 44″ K | |
Tengerszint feletti magasság:	156 m tengerszint felett
Népesség:	8.687 (2025. jan. 1.)
Népsűrűség:	367 fő/km²
Irányítószám:	2460
Körzethívószám:	0 21 62
Önkormányzati azonosító:	3 07 04
Az önkormányzat címe:	Hauptplatz 16 2460 Bruck an der Leitha
Weboldal:	www.bruckleitha.at
Politika
Polgármester:	Gerhard Weil (SPÖ)
Képviselő-testület: (választási év: 2025) (33 tag)	16 7 5 3 2 16 7 5 3 2 Összesen 33 mandátum SPÖ: 16 ÖVP: 7 LBW: 5 FPÖ: 3 GRÜNE: 2
Bruck an der Leitha elhelyezkedése a Bruck an der Leitha-i járásban
Városháza a főtéren
Forrás: Települési adatok a Statistik Austria oldalán

Bruck an der Leitha (magyarul Lajtabruck, szlovákul és csehül Most nad Litavou) egy osztrák város 8687 lakossal (2025. január 1-jei állapot) a Lajta folyó mentén, a Bruck an der Leitha-i járásban, Alsó-Ausztriában. Bruck an der Leitha egyúttal az azonos nevű járás járási székhelye is.

Bruck an der Leitha a Lajta folyó mentén, a Lajta-hegység szélén, mindössze néhány kilométerre a Fertő-tótól északra, a Burgenlanddal határos államhatárnál, valamint Bécs közelében fekszik.

A település területe 23,69 négyzetkilométer. Ennek 68 százaléka mezőgazdasági terület, 8 százaléka kert, 4 százaléka pedig erdősült.^[1]

A település területe két helységből áll (lakosság: 2025. január 1-jei állapot^[2]):

• Bruck an der Leitha (7537)
• Wilfleinsdorf (1150)

és három kataszteri községből (terület: 2023. december 31-ei állapot^[3]):

• Bruck an der Leitha (1489,06 ha)
• Prugg Schloß (72,04 ha)
• Wilfleinsdorf (807,9 ha)

1971-ben Wilfleinsdorfot olvasztották be.^[4]

Trautmannsdorf an der Leitha	Göttlesbrunn-Arbesthal Höflein	Rohrau
Trautmannsdorf an der Leitha
Sommerein ∗	Bruckneudorf (Neusiedl am See-i járás, Burgenland)	Parndorf (Neusiedl am See-i járás, Burgenland)

Sommerein kb. 100 méteren határos vele

800 körül Nagy Károlynak sikerült a avarok nagy részét nagyrészt kiűznie a mai keleti Alsó-Ausztria területéről. Ennek köszönhetően a területet frank és bajor telepesek népesítették be. Ebben az időben jöttek létre az első települések a mai „óvárosban”. 976-ban Luitpoldot (Lipótot), a Babenberg-házból, hűbérbirtokul adták ezzel a határőrvidékkel (Mark). A Lajta már akkor is a határt képezte az akkor elnevezett Ostarrîchi (Ausztria) és Magyarország között. Egy északon álló vár védelme alatt – amely a mai Prugg kastély területén áll – a településterület gyorsan növekedett. 1074-ben Bruck an der Leithát Aschirichesprucca helyként említették először oklevélben. 1239-ben (?) adományozták a városnak a IV. (Dicsőséges) Lipót († 1230) alatti városi jogokat. 1276-tól I. Rudolf király rögzített részesedést biztosított a városnak a vámbevételekből.^[5]

A Habsburg Osztrák Hercegséghez tartozó Bruckot a Hunyadi Mátyás magyar király és III. Frigyes közötti háborúk keretében 1484-ben István Dávidházy († 1484) magyar hadvezér foglalta el. Az 1490-es Magyarország elleni hadjárat során I. Miksa vissza tudta foglalni a várost azáltal, hogy a brucki polgárok elfogták a magyar parancsnokot.

A város 1529-ben túlélte az Oszmán Birodalom hadjáratát I. Szulejmán szultán alatt, azonban súlyos veszteségeket szenvedett. Később, a későbbi hadjáratok alatt is (ma török ostromnak nevezik) Bruck határvárosként sokat szenvedett.

1546-ban Harrach Leonhard gróf szerezte meg Bruck an der Leitha feletti uralmat. Ettől az időponttól kezdve a város a 19. századig ezen nemesi család alatt élt. Az 1683-as második nagy török ostrom után a város lakói 1694-ben a főtéren az oszmánok elleni győzelem hálájaként és a pestis elleni emlékműként felépítették a Szentháromság-oszlopot (más néven pestisoszlopot), amely ma is áll.

Ugyanebben az évben kezdték el a barokk templom építését (az építkezés 1702-ig tartott; egy későbbi bővítés csak 1738-ban fejeződött be). A mai templomtorony korábban egy egyszerű várostorony volt, amelyet arra használtak, hogy figyelmeztessenek a közeledő ellenségekre, a városban keletkező tüzekre vagy egyéb veszélyekre. A várostól északra álló várat Aloys Thomas von Harrach gróf építtette át 1707 és 1711 között Johann Lukas von Hildebrandttal a mai napig használt barokk Prugg-kastéllyá.

A Bruck an der Leitha-i kőfaragó és kőműves céh negyedládája^[6] (akárcsak Kaisersteinbruch, Kismarton és Pottendorf esetében) a Bécsújhelyi főládához volt rendelve. A pénztári bevételeket és kiadásokat tartalmazó céhkönyv ezt nyomatékosan bizonyítja, akárcsak az időbeli fennállást. Egy példa:^[7]

Bevétel: 1671. június 4-én a tisztelt céhhez beérkezett számlák alapján Khayser Steinbruchból, Pruckh an der Leythából és Eysenstattból. 15 forint 3 krajcár.

Kiadás: 1678. május 22-én költségekre, amelyek a látogatáskor a negyedládákban, Prugg an der Leyttában és Kayl. Stainbruchban merültek fel. 8 forint 17 krajcár.

A brucki céhkönyvben információkat kaphatunk a kaisersteinbruchi és sommereini mesterekről, különösen a Kru(c)kenfellner családról.^[8] A sommereini mesterek 1781-ig a Kaisersteinbruchi kőfaragó és kőműves céhhez tartoztak. 1781. október 7-től ezeket a mestereket legfelsőbb parancsra a brucki céh ládájába sorolták be.

1863-ban a cs. és kir. Hadügyminisztériumban elhatározták, hogy a Pachfurth és Rohrau közötti réteken májustól októberig egy sátortábort hoznak létre hat dandár számára.^[9] Az ott elhelyezett katonáknak ezekben a hónapokban gyakran volt lehetőségük a közeli Bruck városába látogatni. A bruckiakat nagy hatással volt a látogatók nagy száma, főleg az üzletemberek és vendéglősök ismerték fel gyorsan, hogy itt lehetőség kínálkozik új ügyfelek szerzésére és sok pénz keresésére. A bruckiak észrevették, hogy itt, Ausztria keleti részén egy nagyobb gyakorlótábor épülne, hogy a különböző csapatrészeknek, tiszteknek és katonáknak lövészeti és harcászati kiképzést adhassanak.

A bruckiak pályáztak ezen tervezett csapattábor megépítésére, és már 1865-ben lezárultak az előzetes tárgyalások. A hadvezetőség azonban azt követelte, hogy csak egyetlen tárgyalópartnerrel, nevezetesen Bruck városközséggel tárgyaljanak. Az egész táborterületet egy csapásra kellett átadni. A városnak 288 külön tulajdonossal kellett tárgyalnia, a Sappberg ugyanis szőlőtermő terület volt, és a bortermelők féltek, hogy elveszítik megélhetésüket. De a megvásárolandó földterületek árai a korabeli viszonyokhoz képest nagyon magasak voltak, így a gazdák hamar hajlandóak voltak eladni azokat. Az üzletemberek természetesen teljes mértékben támogatták ezt a projektet, és a Harrach és Batthyány grófok is, akik közvetlenül tárgyaltak a hadsereggel, hajlandóak voltak az eladásra.

1866. április 20-án érkezett meg a császári jóváhagyás, és ez a nap tekinthető a Brucki tábor létrehozása igazi dátumának. Minden pont tisztázása után 1867. január 8-án írták alá az adásvételi szerződést.

1867-ben létesítették a Brucki tábort, amelyet az első világháborúig helyőrségként többek között a bosznia-hercegovinai vadászzászlóalj használt. Teljes egészében a Lajta jobb partján, magyar földön feküdt, tehát Bruck-magyar oldal; a később létrejött Bruck-Neudorf község, később Királyhida, vagyis Königsbrücke, még nem létezett.

A brucki tábor azon követelése, hogy több gyakorlóterületre van szükség, a Heiligenkreuzi apátság, mint a Kaisersteinbruch és a Königshof városrész földtulajdonosa, és a katonai hatóságok közötti tárgyalásokhoz vezetett.^[10] 1912. október 31-én lezárultak a Gregor Pöck apát által irányított adásvételi tárgyalások, és a kőbányák területét átadták a cs. és kir. Hadügyminisztériumnak. Az apátság ezért 3 500 000 koronát és stájerországi erdőterületeket kapott.

Ezen a földön az első világháború alatt kb. 3000 katona számára hadifogolytábor létesült, később a Ständestaat idején egy internálótábor, a második világháborúban pedig a Stalag XVII A, amely kb. 73 000 katonával az egyik legnagyobb tábor volt a birodalom teljes területén. Kaisersteinbruch politikai község megszűnt létezni.^[11]

1944 októberétől magyar zsidókat, valamint más országokból származó kényszermunkásokat vezényeltek sáncmunkákra a „Délkeleti fal” Bruck an der Leitha-i építési szakaszán. A magyar zsidókat a Fischamender Straße és az „Am Stadtgut” területén található pajtákban helyezték el. Úgy tudni, egy további tábor is létezett a Bruckneudorf-i Heidehofban. 1944. december 5. és 1945. március 26. között 155 magyar zsidó halt meg Bruckban, elsősorban hideg, kimerültség és alultápláltság miatt. 1945. március 29-én a zsidó kényszermunkásokat halálmenetben evakuálták Bad Deutsch Altenburgon keresztül a mauthauseni koncentrációs tábor irányába.^[12]

Bruck an der Leitha: Lakosságszám 1869-től 2025-ig
Év				Lakosság
1869			5.431
1880			4.983
1890			5.480
1900			6.167
1910			6.907
1923			6.846
1934			7.228
1939			7.816
1951			7.399
1961			7.478
1971			7.529
1981			7.179
1991			7.259
2001			7.311
2011			7.648
2021			8.177
2025			8.687
Forrás(ok): Statistik Austria, területi állapot 2021. január 1.

• Bruck an der Leitha városfalai
• Katolikus Bruck an der Leitha-i plébániatemplom, Szentháromság: A templom 1696 és 1702 között épült a várostorony bevonásával. Ez utóbbi a hangszintig középkori (kb. 1230-as évek). A körfolyosó a 16. században, a barokk harangszint pedig 1740 körül épült. A dísztelen homlokzatot ugyanebben az időszakban (1738–1740) építették át. Többek között szinteket elválasztó párkányzattal, oromzatos felső szinttel és egy háromtengelyes középrizalittal tagolták. Ezenkívül 6 félköríves fülkét alakítottak ki kőszobrok számára.
• Katolikus Wilfleinsdorfi plébániatemplom, Szent Péter és Pál
• Bruck an der Leitha-i zsinagóga
• Prugg-kastély
• Kutak: Harrach gróf 1640-ben bízta meg Antonius Bregno udvari kőfaragómestert két kút elkészítésével.
• Úri majorság díszlépcsővel, Claudius Florimund Mercy számára építette 1708-ban Johann Lucas von Hildebrandt építész
• Kőfaragóház
• Járásbíróság
• Vár
• Falszoros és várárok: nagyrészt megmaradt

• Városi színház

• Harrach-park
• Bruckmühl-park
• Iskolapark

A legfontosabb üzem ma a Mars Austria OG állateledel-gyára, a Mars Incorporated leányvállalata.

Korábban Bruckban – Tulln an der Donau és a burgenlandi Siegendorf mellett – a keleti régió egyik legfontosabb cukorgyára működött. Ezt azonban az 1980-as években bezárták. A területen jött létre az olajütő, amely az osztrák biodízel jelentős részét állítja elő.

Az A4-es autópálya mentén egy szaküzletközpont található, a belvárosban, a főtér és a sétálóutca környékén pedig üzletek.

2003-ban jött létre támogatási megállapodás az ecoplus, Bruck város önkormányzata, a Brucker Werbegemeinschaft regionális kezdeményezés, valamint az Alsó-Ausztriai Gazdasági Kamara között, amelyen a C!TY-Bruck GmbH alapítása alapul.^[13]

A község területén található a Bruck an der Leitha-i szélerőműpark.

• Közút: Bruck az A4-es keleti autópálya és a B10-es Budapesti út mellett fekszik.
• Vasút:
  • A Bruck an der Leitha-i vasútállomás a Budapest felé vezető keleti vasútvonalon (Ostbahn) fekszik, az ÖBB S-Bahn-vonalának S60-as járatával.
  • A Wilfleinsdorf megállóhely szintén a keleti vasútvonalon fekszik, körülbelül egy kilométerre Wilfleinsdorf városrész központjától. Az S60-as által kiszolgált állomásnak csak két oldalsó peronja van; a körülbelül 200 méterre lévő egykori állomásépületet már nem használják.
• Túraútvonal: Bruck an der Leitha-n keresztül halad a Frauenkirchen felől érkező és a Haslau-Maria Ellend-nél a osztrák Szent Jakab-útba (Jakobsweg) torkolló, főként Burgenlandon áthaladó burgenlandi Szent Jakab-út.

• Bruck an der Leitha-i Járási Hivatal
• Bruck an der Leitha-i Járásbíróság. Az osztrák igazságszolgáltatási szervezet szerint a Korneuburgi Tartományi Bíróság alárendeltségébe tartozik.
• Járási Rendőrparancsnokság
• Adóhivatal (38. számú adóhivatal: Bruck – Eisenstadt – Oberwart)

• három óvoda Bruckban és egy Wilfleinsdorfban
• I. számú általános iskola (Volksschule I), Hauptplatz
• II. számú általános iskola (Volksschule II), Fischamenderstraße
• I. számú új középiskola (2011–2012-ig I. számú főiskola), Lagerhausstraße
• II. számú új középiskola (2011–2012-ig II. számú főiskola), Raiffeisengürtel
• Gyógypedagógiai Központ és Általános Gyógypedagógiai Iskola, Hauptplatz
• Műszaki középiskola (Polytechnische Schule), Raiffeisengürtel
• Gimnázium és reálgimnázium (BG/BRG), Fischamenderstraße
• Kereskedelmi akadémia és szakiskola (HAK/HASCH), Fischamenderstraße

A képviselő-testület 33 tagú.

• Az 1990-es alsó-ausztriai önkormányzati választásokon a képviselő-testület összetétele a következő volt: 17 SPÖ, 14 ÖVP és 2 Grüne-BRUCK 2001.
• Az 1995-ös alsó-ausztriai önkormányzati választásokon a képviselő-testület összetétele a következő volt: 17 SPÖ, 11 ÖVP, 2 Grüne-BRUCK 2001, 2 BA-Bruck aktiv és 1 FPÖ.
• A 2000-es alsó-ausztriai önkormányzati választásokon a képviselő-testület összetétele a következő volt: 16 ÖVP, 13 SPÖ, 3 Grüne és 1 FPÖ.
• A 2005-ös alsó-ausztriai önkormányzati választásokkal a képviselő-testület összetétele a következő volt: 17 SPÖ, 14 ÖVP és 2 Grüne.
• A 2010-es alsó-ausztriai önkormányzati választásokkal a képviselő-testület összetétele a következő volt: 18 SPÖ, 11 ÖVP, 2 Grüne és 2 FPÖ.
• A 2015-ös alsó-ausztriai önkormányzati választásokkal a képviselő-testület összetétele a következő volt: 18 SPÖ, 11 ÖVP, 2 Grüne és 2 FPÖ.^[14]
• A 2020-as alsó-ausztriai önkormányzati választásokkal a képviselő-testület összetétele a következő volt: 20 SPÖ, 8 ÖVP, 2 Bürgerliste Bruck-Wilfleinsdorf, 2 Grüne és 1 FPÖ.^[15]
• A 2025-ös alsó-ausztriai önkormányzati választásokkal a képviselő-testület összetétele a következő: 16 SPÖ, 7 ÖVP, 5 Bürgerliste Bruck-Wilfleinsdorf, 3 FPÖ és 2 Grüne.^[16]

• 1945–1947 Johann Koppensteiner (SPÖ)
• 1999–2000 Christa Vladyka (SPÖ)
• 2000–2005 Franz Perger (ÖVP)^[17]
• 2005–2009 Christa Vladyka (SPÖ)
• 2009–2018 Richard Hemmer (SPÖ)^[18]
• 2018 óta Gerhard Weil (SPÖ)

	Címerleírása: „Vörös pajzsban arany, kváderezett városfal, vörös kapunyílással és felhúzott kapuráccsal, felette három hasonló arany torony, a jobb és bal oldali csipkézett, a középső a legmagasabb, csúcsos tetővel ellátva.”[19]
	A címert 2010 óta használják.

Korábbi címer

• Bruckmühl Bajorország, Németország, 1974. szeptember 13. óta^[20]

• Georg Donberger (1709–1768), zeneszerző
• Joseph Högl (1741–1780), kőfaragó mester és szobrász
• Anton Stadler (1753–1812), klarinétművész és Mozart barátja
• Johann Nepomuk Stadler (1755–1804), klarinétművész és Anton Stadler öccse
• Jakob Braun (1795–1839), az első osztrák vak tanuló
• Franz von John (1815–1876), tábornok és hadügyminiszter
• Hans von Friebeis (1855–1923), Bécs polgármestere
• Julius Strobl (1868–1932), színész
• Heinrich Kretschmayr (1870–1939), történész és levéltáros
• Leopold Petznek (1881–1956), szociáldemokrata politikus
• C. W. Fernbach (1915–1967), színész
• Karl Schneider (1918–2003), ÖVP-politikus
• Georg Schmidt (1927–1990), labdarúgóedző
• Hertha Kratzer (* 1940), írónő
• Johannes Huber (* 1946), orvos és teológus
• Ilse Hübner (* 1948), író, az Alsó-ausztriai Irodalmi Díj nyertese
• Josef Ernst Köpplinger (* 1964), színházigazgató és rendező
• Roland Stinauer (* 1991), zenész

• Beppo Harrach (* 1979), raliversenyző
• Johann Georg Högl (1706–1748), osztrák kőfaragó mester és szobrász
• Anselm Hörmonseder (1686–1740), Ágoston-rendi szerzetes, a helyi Ágoston-rendi kolostor perjele
• Michael Krickl (1883–1949), alsó-ausztriai népi író, iskolaigazgató
• Martin Vögerl (1714–1770), osztrák szobrász
• Johann Georg Wimpassinger (1693–1766), osztrák-magyar kőművesmester, építőmester
• Rainer Windholz (* 1969), politikus (SPÖ)

• Martin Zeiller: Bruck. In: Matthäus Merian (kiad.): Topographia Provinciarum Austriacarum. Austria, Styria, Carinthia, Carniolia, Tyrolis … (= Topographia Germaniae. 10. kötet). 3. kiadás. Matthaeus Merians Erben, Frankfurt am Main 1679, 4. o. (teljes szöveg [Wikisource]).
• Laurenz Pröll: Die Gegenreformation in der l.-f. Stadt Bruck a. d. L., ein typisches Bild, nach den Aufzeichnungen des Stadtschreibers Georg Khirmair. Bécs 1897.
• Bezirksschulrat Bruck an der Leitha (kiad.): Heimatbuch des Bezirkes Bruck an der Leitha. 4 kötet. Bruck an der Leitha 1951–1954.
• Josef Christelbauer: Geschichte der Stadt Bruck an der Leitha. Ein Beitrag zur Förderung der Heimatkunde. Bruck an der Leitha 1920.
• Josef Christelbauer, Rudolf Stadlmayer: Geschichte der Stadt Bruck an der Leitha. Bruck an der Leitha, Stadtgemeinde, 1983 (új kiadás 1986). Eredetileg: 1920. Faksimile kiadás, kiegészítve, bővítve és módosítva Rudolf Stadlmayer által.
• Josef Grubmüller: Hervorragende Persönlichkeiten (Bruck an der Leitha-ból). In: Bezirksschulrat Bruck an der Leitha (kiad.), 3. rész, 423. o. skk.
• Karl Hammer (kiad.): BG Bruck a. d. Leitha, Festschrift anlässlich der Eröffnung des neuen Schulgebäudes. Emlékkönyv. Bruck an der Leitha [1965].
• Rudolf Stadlmayer: Hundert Jahre Brucker Schule. Festschrift. Bruck an der Leitha 1974.
• Rudolf Stadlmayer: Bruck an der Leitha. 60 Jahre Zeitgeschehen 1918–1978. Selbstverlag der Gemeinde, 1982.
• Petra Weiß: Bruck a. d. Leitha von 1867 bis 1918 mit besonderer Berücksichtigung des Brucker Lagers. Diplomarbeit an der Universität Wien, 1993.
• Rudolf Stadlmayer (Hrsg.): Bruck an der Leitha. Brucker Alltag in vergangenen Jahrhunderten. Selbstverlag der Stadtgemeinde Bruck an der Leitha, 1998.
• Petra Weiß: Bruck an der Leitha anno ’45 *1945. Kriegsende und Besatzungszeit am Beispiel einer niederösterreichischen Kleinstadt. Dissertation an der Universität Wien, 1998.
• Petra Weiß: Die letzten Monate nationalsozialistischer Herrschaft in Bruck, Leitha. Bruck an der Leitha 1999.
• Petra Weiß: Politik und Alltag in den ersten Monaten der Besatzungszeit in Bruck an der Leitha. Bruck an der Leitha 2000.
• Petra Weiß, Johanna Wallnegger, Ilse Hübner: 100 Jahre Stadtbücherei Bruck an der Leitha. 1901–2001. Stadtbücherei der Stadt Bruck an der Leitha, 2001.
• Petra Weiß, Eine Stadt erlebte Geschichte. Stadtchronik 1910–1970. Hg. Stadtgemeinde Bruck an der Leitha
• Petra Weiß, Eine Stadt auf dem Weg ins neue Jahrtausend 1971–2010. Hg. Stadtgemeinde Bruck an der Leitha
• Petra Weiß, 150 Jahre Brucker Lager – TÜPl Bruckneudorf. Eine Geschichte in Bildern. Hg. Stadtgemeinde Bruck an der Leitha
• Petra Weiß, Spurensuche. Eine Erinnerung an jüdische Familien in Bruck und Bruckneudorf. Hg. Stadtgemeinde Bruck an der Leitha 2018
• Hertha Schuster: Festschrift Volksschule Hauptplatz 2001. Hrsg. Stadtgemeinde Bruck an der Leitha, 2001.
• Johanna Wallnegger, Petra Weiß: 100 Jahre Brucker Stadttheater 1904 bis 2004 Eigenverlag des Kultur- und Museumsvereins Bruck an der Leitha, 2004.
• Irmtraut Karlsson, Petra Weiß: Die Toten von Bruck – Dokumente erzählen Geschichte. Kral-Verlag, Berndorf 2008, ISBN 978-3-902447-43-2.

• Hivatalos internetes megjelenés Bruck an der Leitha városi önkormányzatának
• Osztrák Városatlasz, Bruck an der Leitha lap
• Adatok és képek a fennmaradt városfalakról
• Bruck an der Leitha az adatbázisban Gedächtnis des Landes Alsó-Ausztria történetéről (Museum Niederösterreich)

• 30704 – Bruck an der Leitha. Községi adatok a Statistik Austria oldaláról

1. Ein Blick auf die Gemeinde Bruck an der Leitha, Fläche und Flächennutzung. (PDF) Statistik Austria, letöltve 2021. november 22-én.
2. Statistik Austria: Bevölkerung am 1.1.2025 nach Ortschaften (Gebietsstand 1.1.2025), (ODS, 500 KB)
3. Regionalinformation 31.12.2023.zip, bev.gv.at (1.119 kB, 0003450398_100_Verwaltungseinheiten_KG_2023.csv); letöltve 2025. január 20-án
4. Statistik Austria: Auflösungen bzw. Vereinigungen von Gemeinden ab 1945
5. Heinrich Gottfried Gengler: Regesten und Urkunden zur Verfassungs- und Rechtsgeschichte der deutschen Städte im Mittelalter. Erlangen 1863, 407–408. o.
6. Stadtarchiv Bruck an der Leitha: Protokoll und Meisterbuch eines ehrsamen Handwerks der Steinmetz- und Maurer Viertellade Bruck an der Leitha – anno 1749
7. Stadtarchiv Wiener Neustadt: Denen Bürgerlichen Steinmetz- und Maurer in der Neustadt Zechbuch. Angefangen Anno 1617 bis 1781
8. Helmuth Furch: Die Familie Krukenfellner. In: Mitteilungen des Museums- und Kulturvereines Kaisersteinbruch. Nr. 51, 1999, ISBN 3-9504555-3-1.
9. Josef Christelbauer, Rudolf Stadlmayer: Geschichte der Stadt Bruck an der Leitha. 1983, Entstehungsgeschichte des Brucker Lagers, 167. o.
10. Kriegsarchiv Wien: 1912 Verkauf von Königshof an das Militärärar.
11. Helmuth Furch: Historisches Lexikon Kaisersteinbruch, Kriegsgefangenenlager Kaisersteinbruch. 2004, 379–394. o.[1]
12. Petra Weiß, Irmtraut Karlsson: Die Toten von Bruck. Dokumente erzählen Geschichte. KRAL-Verlag, Berndorf 2008.
13. C!TY-Bruck GmbH (Letöltve november 22-én)
14. Wahlergebnis Gemeinderatswahl 2015 in Bruck an der Leitha. Amt der NÖ Landesregierung, 2015. december 1., letöltve 2019. április 27-én.
15. Wahlergebnis Gemeinderatswahl 2020 in Bruck an der Leitha. Amt der NÖ Landesregierung, 2020. január 26., letöltve 2020. január 26-án.
16. Wahlergebnis Gemeinderatswahl 2025 in Bruck an der Leitha. Amt der NÖ Landesregierung, 2025. január 26., letöltve 2025. január 31-én.
17. Franz Perger feierte seinen Siebziger meinbezirk.at, 2018. január 11.
18. Hemmer: “Würde es jederzeit wieder tun” gemeindebund.at, 2018. augusztus 13.
19. Wappenbeschreibung a „Gedächtnis des Landes“-nál; letöltve 2025. március 15-én
20. Partnerstadt. letöltve 2021. november 22-én (osztrák német).